„Uram,
adj türelmet,
Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
Hogy elfogadjam, amin nem tudok változtatni,
Adj bátorságot, hogy megváltoztassam,
Amit lehet, és adj bölcsességet,
Hogy a kettő között különbséget tudjak tenni.”
Az
egészséges mértékű önbizalom és az önmagunkba vetett hit
elengedhetetlen a helyes önértékeléshez és az életünket
alakító megpróbáltatások, illetve kapcsolatok közötti
eligazodáshoz. Ahhoz, hogy talpon maradjunk és, hogy ne ez a talpon
maradás eméssze fel minden energiánkat, tisztában kell lennünk
értékeinkkel és azokkal a tulajdonságokkal, melyekre
gyengeségként tekintünk. Korlátaink és határaink reális,
önmagunkból eredő ismerete segít rávilágítani valós
tulajdonságainkra és ezáltal megtanít minket, hogy kívülről is
képesek legyünk látni magunkat. Ezt a tisztán látást kizárólag
belső szemeinkkel sajátíthatjuk el. Sosem szabad elfelednünk,
hogy belső szemünk mindig a legbelső önmagunk látásmódjával
él, így ez sokszor teljesen ellentétes azzal a képpel, melyet
mások építenek fel rólunk.
Ahhoz,
hogy megfelelő hittel és önbizalommal rendelkezzünk, először
meg kell találnunk az utat a legbelső önmagunkhoz, mely a szeretet
és elfogadás szemével tekint ránk, minden egotól, külcsíntől
és kishitűségtől mentes elfogadással.
A
bennünk élő kép, melyet magunkról alkotunk sokszor nem ezáltal
a belső szem által mutatott valós kép. Látjuk külső
megjelenésünket, fizikai alkatunkat, megnyilvánuló belső és
külső tulajdonságainkat, képességeinket, személyiségvonásokat.
Ez a kép az énkép. Ám az énkép - ha csak megszületésünktől
kezdve nem védjük tudatosan, ami nyilván lehetetlen – nem csak
az igaz képeket olvasztja össze. Sokszor kerülnek bele hibás
vonások, torzult modellkövetések. Ugyanis az énkép
kialakulásában döntő szerepet játszik a külvilág is. Kezdetben
a családtagok, majd később az iskola, barátok, tanárok,
munkatársak, így mindazok, akiknek a véleménye fontos
meghatározza énképünket. Ha elmarad a megerősítés, és rendre
kritikát kapunk vagy attól az egyetlen embertől kapjuk ezt, akinek
a véleménye a legfontosabb a számunkra, akkor ez be fog épülni
folyamatosan formálódó énképünkbe és negatív lenyomatokat fog
hagyni. Fontos
kiemelni, hogy nem feltétlen kell ezeket a lenyomatokat
negatívumukban tartósítani és magunkkal cipelni.
Ugyanis ez a probléma generálni fogja önmagát. Mert amikor nem
hiszünk magunkban, hogy márpedig képesek vagyunk célunk
elérésére, akkor valószínűleg örökre elérhetetlen álmot
fogunk kergetni.
Bármit
is gondolsz magadról, akár azt hogy sikerülni, fog, akár azt,
hogy nem, mindig Neked lesz igazad. Bármelyiket is gondolod! Ahhoz,
hogy elérjük, hogy mások szeressenek, alapvetően nekünk kell
megbecsülnünk saját magunkat.
Az
alapvető gond a másokkal való összehasonlításban rejlik. Mikor
magunkat alulértékeljük, viszont mások tulajdonságait ehhez
mérten felnagyítjuk. Az első és legalapvetőbb tény, hogy
mindenki egyenrangú. Fontos, hogy figyeljünk az egyensúlyra és a
világ rendjére, mely bennünk tükröződik! Soha sem jobb vagy
rosszabb a másiknak. Mindenkinek megvan a maga csomagja, melyet
minden alkalommal felcipel a padlásra , hogy ott gyűjtögesse. Ez
alatt a kupac alatt viszont ott van a legbelső énünk, akire a
legnagyobb figyelmet kellene szánnunk.
Így tehát, ha valakit lenézünk, mert olyan személyiségjegyekkel vagy tudással rendelkezik, melyet már sikerült legyűrnünk vagy éppen megszereznünk, akkor valójában önmagunkat látjuk benne. Ugyanez fordítva. Ha másokra a kelleténél jobban felnézünk, akkor pedig magunkat hagyjuk cserben és hozzá képest úgy érezzük, labdába sem rúghatunk. Ahhoz, hogy elkerüljük az összehasonlítás állandóan felbukkanó és csalogató útvesztőit, egyensúlyt kell teremtenünk!
Így tehát, ha valakit lenézünk, mert olyan személyiségjegyekkel vagy tudással rendelkezik, melyet már sikerült legyűrnünk vagy éppen megszereznünk, akkor valójában önmagunkat látjuk benne. Ugyanez fordítva. Ha másokra a kelleténél jobban felnézünk, akkor pedig magunkat hagyjuk cserben és hozzá képest úgy érezzük, labdába sem rúghatunk. Ahhoz, hogy elkerüljük az összehasonlítás állandóan felbukkanó és csalogató útvesztőit, egyensúlyt kell teremtenünk!
Mindennapi
lelki egyensúlyra és egészséges önbizalomra úgy tehetünk
szert, ha megismerjük az énkép rétegeit! Ahhoz, hogy ezt
megismerjük három alappillért kell figyelembe vennünk. Az
önbizalom alapja a helyes önértékelés. A helyes önértékelés
alapja, pedig az önbecsülés. Magamat pedig csak akkor tudom
megbecsülni, ha ismerem. És csak akkor ismerhetem magam igazán, ha
szeretettel gondolok magamra!
A
magamba vetett hit alapja, tehát önmagam szeretete!
Megjegyzés küldése