Lengyel János - A második Kinizsi Kárpátaljáról

Hosszas egyeztetés után végre sikerült megbeszélnem egy időpontot Bacsini Bacsinszky Mihály egykori ungvári görög katolikus papnövendékkel, az 1848/49-es szabadságharc hősével. Amikor a Mennyország kapujának előterében üldögélve beszélgető partneremre várakoztam, agyamba férkőzött a kísértés, hogy átlépjek a fényes kapun. Világraszóló riportokat készíthetnék, talán még a hivatalos szerveket is szóra bírhatnám. Gondolataimból a nyíló kapu zaja zökkentett ki. A kiáradó fényben egy hatalmas alak jelent meg. A tenyeremmel próbáltam védeni a szemeimet, amíg a termetes férfi nyugodt léptekkel odasétált hozzám.

Lengyel János - Táltosok Kárpátalján (vita és állásfoglalás Pap Ildikó „Táltosok” c. kötete kapcsán)

A vitaindító Nagy Zoltán Mihállyal ellentétben, én nem voltam jelen azon a lapbemutatón, ahol elhangzott az általam is nagyra becsült Fodor Géza ominózus állásfoglalása. Ezért csak másodkézből kapott információkra alapozhatok. Először is, mint érintett, arra kérném szűkebb hazánk érdemes költőjét, hogy fejtse ki bővebben, milyen kifogásai vannak a kárpátaljai irodalom fiatalabb nemzedékével szemben! Egyáltalán, kiket ért e megnevezés alatt? Hiszen a célkeresztbe fogott Pap Ildikó és mondjuk Sz. Molnár Ferenc, vagy K. Roják Angéla között legalább 20 év a korkülönbség.

Kenyeres Mária - Neves beregszásziak: Báró Perényi Zsigmond

Kárpátalja városaiban és elővárosaiban, eltekintve régmúltba nyúló történelmünktől, kevés ősi emlékműve található a kastélyépítészetnek. Valószínűleg azzal magyarázható, hogy a vidék lakott települései elejétől fogva a várak körül alakultak ki, hozzájuk tartoznak. Még az ősi Beregszász is több évszázadon keresztül a mindenkori munkácsi várúr fennhatósága alá tartozott. Ez az oka annak, hogy a kárpátaljai városok rendkívül lassú tempóban fejlődnek. Ungváron például 1691-ben mindössze 211 ház volt, 1771-ben sem lett sokkal több – 301. 156 házat számláltak Munkácson 1599-ben, 1750-ben 166-ot. Az 1649-es felmérések szerint Beregszászon volt 127 ház, melyekben 170 jobbágy, 72 zsellér és 57 iparos élt, ezzel szemben 1803-ban a házak száma 375-re emelkedett, ebből csupán 8 épült kőből, a többi pedig fából vagy vályogból. Végül Huszton 1720-ban 70 házat számláltak, majd 1881-ben 1317-et 6228 lélekkel.

Mogyoróssy Sándor Dániel versei - Szeretlek; Horgászkaland; Döntés; Látomás; Tisza

Mogyoróssy Sándor Dániel bemutatkozása:


A beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola 7. A osztályos tanulója (magyartanára Kenyeres Mária). Alaptermészete csöndes, halk, igazi művészalkat. A figyelmet magára először fogalmazásaival vonta, majd kiderült, hogy a lírában is tett próbálkozásokat. Tagja a Bóbita amatőr színjátszó csoportnak, többnyire mellékszerepeket, szolid monológokat vállal. Egyenlőre nem tudja meghatározni, konkrétan mi ösztönözte első verse megírására, de mindannyiunk örömére – ír. Egy éve különdíjat nyert a KMMI irodalmi pályázatán vers kategóriában, de csak azért, mert nem érte el a szükséges minimális korhatárt, a 14 évet.

Alább néhány versét közöljük.

Kenyeres Mária versei - Fohász; Ítélet; Végzetem

Fohász

Adjatok egy tenyérnyi földet,

hová lehajthatom a fejem,

engedelmes rögök ölébe

szép reményem eltemethetem.

Művek a Fáklya "Százszínvirág" című antológiájából - Molnár Bea versei

A nevem, Molnár Beáta. Nagyberegen születtem, 1988. január 15-én. Születésem óta itt élek kisebb-nagyobb megszakításokkal. 3 éves voltam, mikor is szüleim válását követően, édesanyámmal egy rövid időt szülőfalujában, Beregújfaluban töltöttünk. Ezt követően ismét Nagyberegre tértünk vissza és itt telepedtünk le, végérvényesen. 1994-ben, hat éves koromban itt kezdtem az iskolát. Ez idő alatt, édesanyám ismét férjhez ment. Második házasságából született egy leány gyermeke. Édesapám a válást követően soha többé nem nősült meg. 

Kenyeres Mária - Öt ország egy szívdobbanása - Beregszászi gyerekek Abroncsospusztán

Kicsit megkerülve a hivatalos statisztikai adatokat, több magyar történész többször is levonta a következtetést, hogy Magyarország tulajdonképpen minden oldalról önmagával határos. A trianoni békeszerződés által „felnégyelt haza” területein ma is magyarok élnek. Ezt a bizonyosságot erősítette meg az immár tizenhetedik alkalommal megrendezett nemzetközi olvasótábor is, ahová a történelmi Magyarország határain kívül rekedt országrészekben élő tehetséges magyar fiatalokat hívták meg.

Kenyeres Mária - Engem ki szeret? Fogadjon be Ön is egy árva gyermeket!

„Amikor Isten az embert megméri, akkor a mérőszalagot nem a feje köré tekeri, hanem a szíve köré”

(Írországból)

Ügyes-bajos ügyintézéseim során, és persze egyik-másik hivatalban tett látogatásaim alkalmával néha olyan dolgokra leszek figyelmes, amelyeket nem lehet és nem szabad szó nélkül hagyni. Így történt, hogy a Beregszászi Konzulátus fogadóirodájában szórólapra lettem figyelmes, amely egy kisgyereket ábrázol, a kép fölött felirat: „Engem ki szeret?” Persze, hogy a szívemig hatolt a kérdés, és ha a kép megelevenedett volna, meg is kérdeztem volna a gyermektől: „Te úgy érzed, hogy téged senki sem szeret?” Ezután pedig olyan szeretettel öleltem volna magamhoz, hogy érezze: én szeretem őt. Figyelmesen elolvasva a lap tartalmát szembesülnöm kellett vele, hogy ezt a kis emberkét egyelőre tényleg nem szereti senki, sőt több száz gyermek van hasonló helyzetben, akik a legelementárisabb nekik járó kiváltságot, a szeretet sem kapják meg, mivel nincsenek szüleik.

Az árva gyermekek sorsának alakítását, családokhoz való elhelyezésüket, folyamatos támogatásukat és sok más egyebet vállalt fel a Kezünkben a Jövő Alapítvány, melynek tevékenységéről annak elnökét, Kurmay Sándort kérdeztük.