Ma, a Gát utcában jártam,
a távolban hatot kondult a harang,
valaki érkezett.
A hármas szám alatt,
törékeny asszony szült,
szelet, vihart, fiút,
- a gyermeket.
S a kő, mint kopott szürke lepedő
úgy hasalt, mintha óvni akarná
nyomod,
a nem sikerült,
gyermekkorod.
Ma, hiányt kongnak a falak,
üres, ócska lak,
mögöttük
életet mímelt egy alak.
Elképzelem...
Magas homlokod, vékony arcod,
s lám mosolyogsz rám bajuszod alatt.
Kezedben tollat forgatsz,
szemed elmereng,
szájad szóra nyílik,
- vendég jött anyám, hol vagy?
A jövő kér most szót bennem,
az új nemzedék,
verseden felnőtt, bohém, nő, bolond,
aki örül a halálnak, és gyászol gyermek felett,
az jött ma el, hogy legyen rokonod.
Nem koszorú,
ez nem virág kezemben,
más az mit néked adni jog,
én, magamat hoztam
üres tarisznyával,
s verseid vinném, ha akarod.
Majd én, átadom a mögöttem járóknak,
magvetőknek,
rak-part bámulóknak,
a kő-szívűeknek,
a sántikálóknak...
hogy úszik a Dunán a dinnyehéj...
S mire beszédem befejezném,
harminckettőt kondul a harang,
- Szárszó felől tombol a szél,
hirdeti sírva,
élt egy költő a lét peremén.
..igen....benned él József Attila...méltó szavak....sorok....
VálaszTörlés..tisztelettel olvastam versed.....talán a legszebb az utóbbi időkben a megemlékezések sorában...
gratulálok....
Kedves Imre!
VálaszTörlésNagyon köszönöm, örömet szereztél, és meg is leptél egyben.
Bocsáss meg nekem, de talán még korai a legjobbak közé sorolnod a verset.
Szeretettel: Éva
:))))
VálaszTörlésmegbocsájtok....és nyugi....szubjektív vélemény volt...és talán csak tudom mi a véleményem ugye????
..és továbbra is fenntartom....
úgy érzem, hogy nem "alkalmi" verset írtál..hanem őszintén tolmácsoltad a gondolataidat szép formába öntve...
ne álszerénykedj tehát....EZ EGY IGAZI KÖLTEMÉNY....
ennyi!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
De akkor némi magyarázat is...
VálaszTörlés"Majd én, átadom a mögöttem járóknak,
magvetőknek,
rak-part bámulóknak,
a kő-szívűeknek,
a sántikálóknak...
hogy úszik a Dunán a dinnyehéj..."
ebben a verszakban úgy idézted meg József Attilát, hogy itt volt mellettem /vagy én mellette a rakparton/...szóval tökéletes kép ..
a vége is remek: /"S mire beszédem befejezném sort hagynám a fenébe mert ront rajta/
"harminckettőt kondul a harang,
- Szárszó felől tombol a szél,
hirdeti sírva,
élt egy költő a lét peremén."
mesteri módon sikerült a hamis pátoszt elkerülnöd és úgy festetted fel a JA halálát /benne életét is öt szóban az utolsó sorban/..ahogy csak "igazi írástudó" képes rá..
/valaki verséhez írtam itt, hogy remek munka de a végével elront mindent - mert olyan valamit írt, hogy "...Szárszónál véget érnek a sínek"...szóval ezt a buktatót Te elkerülted és nem csábultál be a "meghívó" túlírásnak....
Kedves Imre!
VálaszTörlésAz az igazság, nem szeretek nyilvánosan vallani, a nagyképűség látszatát kerülni szeretném.
Viszont most meg kell valljam, én csak érzem a verset.
Ahogy jön, azt írom. Ezzel, most elvágok magam alatt egy fonalat, tudom, mert nem tanultam írni.
Éppen ezért lepődök meg, ha valóban eltalál valakit, főleg, ha már régebbi, és értő írók azok, mint Te is.
Mert, nekem természetes a szépségük. Natúr, még érintetlen, belőlem szakadnak fel.
De, azt hiszem, aki ír, főleg verseket hasonlóan érez. Szinte megkönnyebbülök egy-egy szülés után.
Vannak könnyebb, de vannak nehezebbek is.
Hiszen ezek, Neked is mind ismerős érzések.
Éva, most jót mosolygok....no nem az őszinteségről írottakon /az nálam egy ember megítélésében a legelső sorban...akár egy versben is/, hanem azon mosolygok, hogy így írsz:
VálaszTörlés"Éppen ezért lepődök meg, ha valóban eltalál valakit, főleg, ha már régebbi, és értő írók azok, mint Te is."
Értő író? Főleg régebbi? Hát akkor neked is elmondom de azt hiszem már köztudott rólam, hogy 2009 júliusában írtam az első versem tulajdonképpen és úgy, hogy nekem a mora, jambus stb max káromkodás volt. Abszolút nem tanultam semmit ezen a téren soha.
Ma írtam Szabó László Műhelytitkok írásához hsz-t ebben a témában.
És igazad van, egy-egy vers "szülés"..fáj is, örömöt is hoz...mindenesetre kikívánkozik belőlünk...
Kívánok neked sok-sok "szülést", hogy ilyen remekeket olvashassunk...
Üdv...Imre
Én is abban az évben, csak júniusban kezdtem.
VálaszTörlésMinden jót és szépet Neked is.
Szeretettel: Éva
...én is jártam ott...megcsináltuk az emlék helyet...érdemes elmenni és megnézni!
VálaszTörlés