Győri Tünde - A magyar nép elnevezései az évezredek során

Sokat gondolkodtam, hogy mivel kezdjem jegyzetem bevezető sorait; ebben az átfogó, sokrétű és kényes témában. Amit leírok  a saját elgondolásom és kutatásom során fellelt adatok alapján írom le, ami igazán nem teljes. A kutatás során különböző lexikonokra, Strabón Geógraphika című művére támaszkodtam és Badiny J. Ferenc, Zajti Ferenc, valamint más külföldi és magyar kutatók munkáit is felhasználtam. Az általam leírtak változhatnak, hiszen a kutatás folyamatos. A kapott információkból elveszek és azokhoz hozzáteszek, álláspontomon módosítók annak tudatában, amit találok a témában.

Szinay Balázs - Magyar nyelvű „Bhagavad-gítá” fordítások

I. Bevezetés

„A Bhagavad-gítá szanszkrit nyelvű vallásbölcseleti költemény, a hindu vallás legfontosabb szent könyve. Jelentősége Indiában körülbelül akkora, mint az evangéliumoké Európában.” – szól a Vekerdi Jószef féle magyar fordítás hátlapja.

Részletesebben fogalmazva: A Bhagavad-gítá, vagyis a Magasztos Szózata (vagy Éneke) a világ legolvasottabb olvasmányainak egyike. Eredetét a Mahábhárata című eposzhoz lehet kötni, mivel annak bizonyos fejezeteit jelölik Bhagavad-gíta elnevezéssel. Az indiai hagyomány önálló vallásfilozófiai műként tartja számon. Tartalmának vázát azok a párbeszédekre alapuló kérdésfelvetések és kinyilatkoztatások alkotják, melyeket a hagyomány szerint maga Isten folytatott bizalmas hívével és barátjával, Arjunával. E beszélgetések által a különféle spirituális fejlettségi szinten álló embereknek ajánlott önmegvalósítási utak és folyamatok tematikus számbavétele tárul az olvasó elé, melyeket Isten ajánl, hogy híveit visszavezesse Önmagához és így örök, szeretetteljes kapcsolatuk elérje újra alaptermészetét. E a folyamatokat a mű jógafolyamatoknak nevezi.

Jenei Károly - Eric Berne: Emberi játszmák

Eric Berne, pszichológus. 1964-ben írta meg Emberi játszmák (Games People Play. The Psychology of human Relationships) című sikerkönyvét, mely napjainkban is hasznos olvasmány. Hasznos, mert az életet a korábbi megközelítésektől eltérően játszmák soraként értelmezi és írja le, számunkra is új értelmezési keretet nyújtva életünk különféle dimenzióinak megértéséhez. Olvasmány, mert bár elsősorban szakmabelieknek szánta, mint segédkönyvet, könnyed megfogalmazása és közérthetősége miatt a laikus közönség körében is óriási sikerre és nagy érdeklődésre tett szert, ezzel együtt pedig a szakma egyik legismertebb könyvévé vált. Éppen ezért – könnyedsége és a téma érdekessége, továbbgondolásra érdemes volta okán – foglalkozom e kötettel alábbi jegyzetemben.

Urbán-Szabó Béla - A velünk élő szegénység (megjegyzések Szinay Balázs „Szegénység egy gazdag országban” című esszéjéhez)

A Comitatus netes folyóirat 2011. évi 6. számában jelent meg Szinay Balázs Szegénység egy gazdag országban című esszéje. Ebben a témakörben az egyik legjobb írás, amit az utóbbi időben olvastam.

A szegénység több ezeréves probléma, úgyis mondhatnám, hogy egyidős az emberiséggel. Az írás izgalmas, aktuális kérdéseket vet föl, amelyeket érdemes továbbgondolni, árnyalni.

***

Koczeth László - A szépség esztétikája a japán művészetben

„Minden művünk a semmiségbe téved, akár a csónak, hullámtól dobálva. Csöndes halálé lesz a hangos élet. Mi marad itten? Egy árnyéknak álma.” (Hitoshi: Mulandóság)

 

Ahhoz, hogy megértsük a japán emberek kifinomult érzékét a harmónia, a művészi ízlés iránt ismernünk kell lelki beállítódásukat.

Gyakorlatilag 3 vallás hagyott nyomot a történelem során a szigetország lakóiban.

A sinto- mely a természeti szépségek iránti fogékonyságot, a buddhizmus- mely a sorsszerűséget, a megpróbáltatásokkal szembeni ellenállást, a művészetek filozófiai alapjának megerősítését hozta, valamint a konfucianizmust, mely az erkölcsi tanítások teljes elfogadását, a hűség fogalmának odaadó gyakorlatát jelentette, az idősebbek, feljebbvalók, a családdal szemben.

A természetszeretet elragadtatásból, nem a természet erői iránti félelemből fakad. A japán tájra jellemző a hegyek, síkságok váltakozása és a párás levegő halvány színtónusokat generál. Jellemző itt az évszakok erőteljes szétválása, elhatárolódása. Sajátosan életritmusukat is ennek rendelik alá.

M. Fehérvári Judit - Röviden az összehasonlító verselemzésről

Alapvetések

1. Kettő vagy több művet is össze lehet hasonlítani.

2. Fontosabbak a hasonlóságok a különbségeknél, hiszen összehasonlítani csak olyan műveket érdemes, amelyekben van valamilyen stiláris, formai, élményanyagbeli, életrajzi etc. egyezés.