A darab bemutatása
60 percben és 4 verses-zenés blokkban, rövid történetbe ágyazva teszünk kísérletet arra, hogy bemutassuk Kardos M. Zsöte költészetének főbb irányvonalait.
Megtiszteltetés olyan költői munkássághoz nyúlni, mely mással össze nem hasonlítható módon élő, aktuális, emberi, mély, érzelem dús, tartalmas és sokak számára megnyerő hangon tud ma is megszólalni, akár ha a mindennapokról, az emberi kapcsolatokról, a szerelemről, vagy a spiritualitásról van szó, élve a költői lehetőségek klasszikus és modern eszköztárával.
A szövegezés gazdagsága, igényes kidolgozása sajátos esztétikai élményt nyújtva kalauzol a múlt, a jelen, vagy a jövő dimenzióiba, az üzenet pedig őszinte, átélhető, mellőzve az öncélú költészet bárminemű ízét: egyszerűen az emberről és az emberi lét legfontosabb kérdéseiről szól az embernek.
Az összeállítás – egyik lényeges szövege alapján – a Kiválasztott szerep címet kapta, hiszen milyen mottó is jellemezné jobban hétköznapjainkat és a minket körbeölelő világban való bolyongásunkat mint a címadó szerzemény zárósora „…Téged keres a Hang, kiválasztani szerepedet.”?
Kiválasztott szerep - 2015
Az előadás korábbi változatában az egyes versszemelvények prózai előadásával Illésy Éva személyesítette meg a költőnőt, míg énekhangját Földi Veronika keltette életre a felhangó versmegzenésítések alkalmával. A kétfajta előadói játékot Szinay Balázs gitárkísérete festette alá. Az összeállítás így nyerte el végül a triodráma műfaji meghatározás címkéjét.
Az előadás inkább a prózai játék és a zene szoros egymásba kapcsolódására, az előadók összjátékára fókuszált, szemben a színészi játék aprólékos kidolgozásával. Az egyes blokkok nem váltak el szorosan egymástól, a történet férfialakjának megjelenítése nem kapott kiemelt hangsúlyt, csupán képzeletbeli elemként jelent meg az összeállításban.
Részletek az előadásból
Kiválasztott szerep - 2017
Szemben a korábbi változattal a darab prózai és énekes részét is Víg Orsolya oldaja meg, egy személyben. Az összképet kidolgozottabb, tudatosabb színészi játék jellemzi, míg a zenei aláfestések árnyaltabban igazodnak az egyes versszövegek tartalmához, a mondanivalót mégtöbb megzenésítt vers támogatja dal formájában. Az egyes blokkok képileg és zeneileg is elkülönülnek egymástól, a darab két színtéren játszódik.
Bár a történetvezetés vezérfonalát változatlanul a költőnő alakjának bemutatása alkotja, Szinay Balázs játékával megjelenik a férfialak is, mely hol előtérbe kerül, hol háttérbe vonul attól függően, hogy az előadás térben és időben hol helyezkedik el, valamint, hogy a mondanivaló milyen intenzitású jelenlétet kíván. A történet drámai élét éppen a szerelmi szálra felfűzött magány, egyedüllét és társas együttlét kettősségének vetületei adják ki, hiszen a történet férfialakja a valós időben zajló események alkalmával már csak emlékként lehet jelen.
Részletek az előadásból
Előadás fotók
Megjegyzés küldése