Kormos, piszkos külváros hozott a világra,
Vérben, könnyben, mocsokban születtél.
Szárszó vitt el, temettünk.
Magot vetettél,
de a szárba szökő virágot
a burjánzó gaz megfojtja,
kevesen maradtunk,
alig-emberek,
hitünkben egy jobb világra várva.
ma is az élet,
fonnyadt fák ágain kúszik
fáradtan a fény,
köd temeti a reményeket
és
Szárszó felé
rozsdás síneken
acélkerekek alatt
fájdalmában
felsír a lélek.
Ez nagyon szép lett! Meghatódtam! Gratulálok!
VálaszTörlésHókirálynő
Az alkalomhoz illő, megható vers. gratulálok . Irma
VálaszTörlésZsófi...Irma...
VálaszTörlésJA él....bennünk él.....
Ermi! :)
VálaszTörlésCsodaszépet írtál! Benned a Lelked és József Attiláé is!
Szeretettel: Ditta