A költészet dicsérete
A Költészet Napjára
Egyszerű, a gondolatok rövid megfogalmazása, meghatározott formába öntése: vers.
Sorvégek, gondolati tagoltságok összecsengése: rím.
Szép költői álmok ,érzések pillanatok fényképe, s, mint olyan csak megvillan megőrizve a visszahozhatatlant, az elszállót. A vers dalol ott, ahol nem áll helyt a folyami szöveg, a vers fáj, ha kell a költővel, s ha úgy akarja vele nevet. A versnek sikerül legjobban belopóznia mindennapjainkba, velünk lélegzik szerelmes lihegést, elhaló hörgést. Örömöt dalol, ha sorba állnak a rímek. s mint fény színesé festik gondolatainkat. Bár nem egyformán szeretnek a Múzsák, mégis mindenkiben ott él a költő. Tévelygő rímek közt bár, de olykor gondolataink hordozója a vers, szellemi táplálékunk ínyece. Formába szedett szöveg, pillanatkép. Rövidsége, olvasásra hív, s többen kedvelik, mint az epikát, mert a letisztult gondolatok világa tisztán cseng, meztelenül, ritmusa pezseg, dallama ringat: pezsdít a vers.
Ez alkalommal, április 11.-én, nagy költőnk születésnapján illendő mindnyájunknak elolvasni egy verset.
Szász-Fülöp György
