Az Élet Fája
A
világ-
alma
rőt
köldökéből
vonagló
kéreg-
apán merengek
ahogy arany tűzlángjaival testéből formálja az eget
ahogy teremtése dicséreteként méltósággal viseli a babérkoszorút
lobogásában kitermeli magából csak úgy
mellény-
zsebből
az
Élet Fáját
Élet Fáját
ahogy az
önfelboncolt
váll és felkar
izomzata
gyökérré
faággá
csavarodva
új hajtást hoz
ropogós
ingujjából
életet
rügyez
lombos ága
almáival
telepöttyözi
maga-teremtette
bölcsőjét
a Földet
2008 ápr. 12 (Taba Ági: Apa című képéhez)
Amíg várod
A
hosszú
várako
zások
mikor
mindig
más
köze
ledik
nem ő
de csak
rendü
letlen
lesed
mikor
bukkan
fel
karcsú
alakja a
távolban
az a jól
ismert
kígyó
mozgás
tudod
hogy
egyszer
megér
kezik
sárga
testhez
álló
ruhá
jában
felha
sítja
a város
szürke
kérgét
hiszen
csak
vele
senki
mással
csak
együtt
győzhe
titek
le a
távot
nevét
ismétel
geted
a göm
bölyű
csiga
vonal
szálfá
nak
támasz
kodik
mint a
magas
és mély
hang
rendű
szavak
feszültsége
61-es villamos
Actio
cordis
né-
ha
ki kell
gombolni a
nagykabátot szvet-
tert lehúzni a cipzárt a pólót
felhasítani a bőrt a szövetet szétfejteni
az izomrostokat feltépni a mellkast szegy-
csontról a bordákat
aztán kiemelni
tálcára
ten-
ni
gondo-
san kisöpörni a
pitvart a kamrákat ne
maradjon benne semmi jól járja
át a huzat aztán visszagyömöszölni
odavarrni felhúzni begombolni
kis gyakorlással
kialakulhat
a napi
rutin
Ér
intés
Ahogy
érintesz
méz csorog
ereimben
ahogy arcomat
megsimítod
érdes tenyered
lenyomata
emlék-rajzolat
gondterhelt
homlokomon
ahogyan bőröm
ezeréves barázdái
között kitelnek a ráncok
újra húszévesnek lát
a visszaforgó idő
rég elkopott jelenünk
feloldódik a koron
túli ölelésben
félévszázados
szövetségünk
újraterített
aszta
lán
Egy
alexandriai
pálmaligethez
Pálmák boltíve szent liget eleven oszlopcsarnoka – levélrácsod megrostálja az eget
Zöld lombod várgó hajtok
sávjaid azúrba sugara- magam
kimet- ájult ikat a is hogy
szett felhőket datolya- méltó
rései legyez szőnyegbe őrzője
között fény- beállok legyek
földre ujjaid hát osz- a leké-
lopóz bele- lopaid redzke-
nak a szövik közé dő vég-
kékek átszi- levelet telennek
Megjegyzés küldése