– Hát, akkor ennyi volt! Légy boldog!
–
Te
is! Szép volt, de mennünk kell tovább!
–
Akkor megyek!
–
Rendben!
–
Jó! Szia! – mondja,
és csak áll.
–
Most
akkor mész már?
–
Persze! Megyek!
–
OK!
–
Akkor most már tényleg megyek. – Ajtó becsukódik, majd újra kinyílik. – Ne maradjak mégis egy kicsit?
–
Ne!
Jobb így!
Ajtó ismét záródik,
nyílik.
–
De ha gondolod, folytathatnánk…
–
Nem!
Volt elég időd, akkor nem akartad.
–
Mert féltettem a szabadságomat, én
egy kapcsolatban megfulladok.
–
Most
szabad vagy, légy boldog!
–
És akkor nem voltak jók a körülmények
se…
–
Most
jók?
–
Nem, most sem, de azért
megpróbálhatnánk…
–
Most
van rám időd?
–
Nincs. De majd nemsokára lesz…
–
Tudod,
mit? Inkább tényleg menj, és próbálj meg végre tenni is valamit magadért!
–
Ne maradjak?
–
Ne!
Ajtó záródik, nyílik.
–
Ha gondolod, még megihatnánk egy
kávét!
–
Jó!
Egy kávé még belefér, de ennyi.
–
De… De most nem jó, most egy
barátommal találkozom, majd máskor. Majd valamikor hívlak. Rendben?
–
Nem.
Ne hívj! Menj ki azon az ajtón, és lépj tovább!
–
Rendben! Akkor majd hívlak!
–
:S
Van az a pont…
Megjegyzés küldése