ÚJ TARTALMAK

Szinay Balázs - írni

magunkról magunknak   lélektől lélekig    sorról sorra    lapszéltől lapszélig
a teljesség felől   a teljesség felé    isten isten   én tőlem az énig  
többé kevésbé   tiszta szívvel    regék és rigmusok   kezdettől kezdetig

***

írni írni nem írni   írni nem inri inri  
csend szakadás   rend fakadás
nem inri írni   inri nem írni inri
rend fakadás   csend szakadás

***

lefordítani igét ősnyelvről anyanyelvre
szavakat nem adni  
de arkhét és himnuszt helyette
mert te tudod
hol a határ
ha isten leheletével gyújtod be lelked
és simogatod
és ápolod
és őrzöd
mert ez a te örököd
és ezt adod örökbe
ha létezik még világnyelv
igen
virágnyelv
szívvirág-költészet

***

alkalmi élet
alkalmi költészet
alakváltó emberlélek bújt beléd is
és tőled hangos
ami a meredekre visz
ha ember(k)öltődből kitelik valami öröklét
mert az őserő
az őseredő
visszakérdez majd tőled is
és hiába szemedben annyi új akropolisz
építeni természetedből fogod világod

***

azt mondom én is
csak a hang öltözik át
ős kaméleon




Oszdd meg:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes