Jagos István Róbert versei - A halottaim; Hajnali esők; Száz; Vakon, süketen, némán

A halottaim

Akik többé nem érintik kezem
és soha többé nem suttogják azt
a nevet, melyet rám aggattak valamikor.
Hol van már az a kor?
Körbeölelte sok szomorú fűz,
ellepte föld, befedte hó, felélte tűz,
és csak én a hervadtan viruló,
az úton felétek rohanó
őrzöm még, mint gyermek

az első ölelés emlékét.

Hajnali esők

A hajnali esők tudnak így fájni,
akár a szívig beleásni
magukat a húson keresztül,
tetteimen az ördög ül.
Ázott padokon félve élni,
amikor kellene, sehol egy néni.
Nő, kiben meg(h)alhatok,
mécsest értem ne gyújtsatok!
Adjatok inni, öljön a bánat,
véres torkom ússzon a nyálban.
Kutyák egyék romlott szívem
darabjain tetovált Isten képmása csillog,

valakinek áldás nekem a billog.
Adjatok inni, öljön a bánat.
Keserű szavak gyűlnek a szájban.
Keselyűk tépjék puffadt májam,
tudom jól, te előre láttad
mint egy filmet, a vesztem.
Volt, mi volt, szívből szerettem.
Csak a hajnali esők tudnak így fájni,
szememen át az agyamig vájni
azt a keserű pillanatot,
amely Istentől megadatott.

Száz

Száz éltemet temettem el.

Az első anyám lelkén szárad.

Nem sírt, még csak nem is sóhajtott.

Elment, sietett, néhány borosüveg várta. 
Negyvenet a barátoknak adtam, ha

telne rá ma is adnék.
Lüssza elvett huszonötöt,

és vissza sem néz.
Italba fulladt tizenhárom, 
ötöt a temetőkben hagytam, 
kettővel az út szélén én

magam is összefagytam. 
Négy szívekben rekedt.
Nyolc túllőtte magát,  

az önző önzőn öl.
Egy a síneken fent késébe dőlt. 
Az utolsót magamnak hagytam.
Beszélgettünk és reménykedett. 
Csendesen búcsúztam:
tenyerem arcára tettem
így temettem el.

Vakon, süketen, némán

Szavaid erejével próbálsz láncra

verni, mint sintér az éhes csatakos

ebet. Lefelé nézel, hogy ne lássak

mögéd, csak épp annyira, mintha a

cipőd orra hegyét vizslatnád.

Ügyesen szövöd közben a hálót,
neked sohasem hazudnék. 
Fülemen keresztül főzöd meg szívem

és szememen keresztül vakítasz meg.

Hagyom. Miért is ne hagynám?

Évek óta bennem élsz. Vakon.
Süketen. Némán.

Oszdd meg: