ÚJ TARTALMAK

Széman Richárd versei - Azonba; Altató; Prágai kísértet; Hagyj itt

Azonba

Gabóca!
Szívemen zöldbajszú kabóca
Ritmust dudál
Saszongya:
Dubidudáj!

Gabóca!
Székemet kirakom a holdra,
Hogy arra ülj,
Fülomba
Úgy hegadülj.

Gabóca!
Szárnyakat festhetek magomra,
Ha  nem vagy itt
Azonba
Asse repitt.


Altató

Zöld dió héja
Holdnak taréja

Szembogár hálóján
Csillagfű örvényén
Kesernyés hold-hintán
Egy madár elszunnyad

Zöld dió héja
Holdnak taréja


Prágai kísértet

Eső szentelte csókok az  utcán
Tükrök a prágai macskakövek
Éjjel a barnasör bódít
A hídon a szobrok köszöntenek

Fehér a szoknyád lépted hódít
Szélben libbenő margaréta
Prága körötted összecsukódik
Neved a falain árnyad a kréta


Hagyj itt

Töppedt szilva az éj
Ragad minden léptem a parton
Nem kell most ne mesélj
Hagyj itt ma már nem alszom

Oda nézz vadludak ülnek a gáton
Tör a hullám izzik  tükre
Szárad a méz porrá válik a számon
Hagyj itt vágyom a csöndre




Oszdd meg:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes