Bíborharang
Hajadba gyermekláncfű koszorút fonok.
Felhőoroszlán kitátott szája mögött,
boldogságbuborék, szivárvány örömök.
Bíborharangból csilingel ránk az élet,
szemérmes szirmait bontja az érzelem.
Bőröd balzsamképét festi gyengéd kezem.
Pilleszárny sóhajtásban nyugszik a lélek.
Bársonycsendünket most végtelennek látod,
lágyan ringó szaténba burkolom álmod.
Nyár illatú, selymes időtlen éjjelen.
Égboltodon ragyog csillagtekintetem.
Arcodba simult arcom más rajzot mutat,
szelíd maszkját szőve, eszmél a pillanat.
Naplabda
Gyengéden borítja szőkeségem vállad.
Lassan bontogatom magamból a csendet.
Lágy érintések, mint puha bíbor selymek
életre simítják a holt lelkű fákat.
Vénült tölgy derekát szívembe ölelem.
Suttogva peregnek a falevél szavak
Szélfésű borzolta árnyas lombok alatt.
Lépted elé terítem varázsköpenyem.
Apró kavics elrejtett kék bársonytokban
szabadságot vágyva folyóba csobban.
Remény csillan a patak menti köveken.
Halovány fénykoszorú máglyára lobban.
Szárnyra kelek az illanó pillanattal.
Hagyj még kicsit… kérlek, labdázni a nappal.
Nut nevetése
Skarlát íbisz kitárt véres szárnyai alatt
Nut nevetése, szikrából villámot fakaszt.
Égre lobbantott tüzek, gyengéd ölelésben
tündérek tánca éteri, végtelen térben.
Porcelán arcomban a tekintetem lángol,
lágy csilingelést kapok egy harangvirágtól.
Napraforgó ágyon suttog az örök anyag,
sóhajtásba mélyülnek a becéző szavak.
Bíbor maszkjában oson a néma alkonyat,
Ereimbe simul az encián pillanat.
Elküldöm feléd most a puha bolyhos csendet.
Tefnutként szülöm neked az eget és földet,
„Non omnis moriar”
Olvadó Jelen
Tegnappá rongyolt, elfáradt szavak
ábrándkarján eddig titkoltalak.
Csillagból fontam rád mákony estét,
tündérlány ajkán rebbenő emlék.
Őszöm megtört, haldoklik szép mesém
Bíborszínű nyelvek martak belém.
Nem játszik bennem többé csalfa fény,
most olcsón kínált könyv lett a remény.
Álomháló szélén ég a végzet,
lángtestében kúszó fátyolképek.
Rettegve foszlik a bársonylélek.
Könnyes boldogság: csillanó képzet.
Tegnappá omlott büszke hegyormok
Dőltek rám sorban- gólemi tornyok.
Tűzön táncolt meztelen kis talpam
felhőkön lógva megfagyott lassan.
Megjegyzés küldése