ÚJ TARTALMAK

Brátán Erzsébet - Az írás és a meditáció





Vannak, akik különösen nagy hangsúlyt fektetnek a meditációra, a folyamatos gyakorlásra, a mindennapi elmélyülésre. Ez lenne egy spirituális ember egyik legfőbb tevékenysége, mely által még a DNS is megváltoztatható, tágul a tudat, jobban megismerjük önmagunkat, vesszük a végtelen Univerzum üzenetét. Ha befelé sétálunk, határtalan boldogságra és kincsekre lelünk.
Azonban, ha velem találkoznak, akiről úgy vélik, spirituális ember vagyok, igen elcsodálkoznak, mert ha szóhoz juthatok, szinte levegő nélkül gyorsan beszélek! Lendületesen. Persze, repkedek az örömtől, ha olyanokkal találkozom, akiket szeretek, vagy annak lehetőségétől, ha elmondhatom, amire az évek során rájöttem. Mindig úgy éreztem, egyik feladatom a tanítás, mint persze mindannyinknak.
Tanítás-tanulás, folyamatos körfogás.
Egy mester szerint földi életeim egyik utolsó inkarnációjában élek, nem kell már sokszor jönnöm, nyugalom és bölcsesség árad belőlem. Persze, „az életben” nem ismer… mert igaziból nagyon intenzív vagyok, mindent átélek a végletekig, benne vagyok a játszmában rendesen. Erre azt felelte, mert a jelenben vagyok! Ezt tőle hallottam először… És milyen igaz! Amibe teljesen beleadjuk magunkat, abban teljesen benne vagyunk, olyankor eszünkbe sem jutnak múltbéli sérelmeink, vagy a jövőért való aggódásunk. Az pedig, hogy minden írásom spirituális üzenet, annyiban igaz, hogy az írásokat a fejemben képként látom…, ha pedig a hangról van szó, azt a fejem körüli körülbelül egy méteres körben balról fentről „veszem”. Mindenki médium, aki ír, vagy valamilyen más módon közvetít. Érzem, hogy rácsatlakoztam egy csatornára, ahonnan folyamatosan áramlik az újabbnál újabb írnivaló. Tehát médium vagyok, bár picit félve mondom ki. Ez is csak egy címke, amihez már sokféle ítélet társult…
Sohasem akartam semmi sem lenni, se versenyezni, sem közvetíteni, vagy valami ilyesmi, mégis azt teszem. Ez a küldetésem. Ezt pedig a negyven évig tartó mindent átélésem utáni összeomlással a hátam mögött mondom.
Hogy nem sokszor kell jönnöm?
Nos, igen, lehet benne valami… hiszen jól emlékszem, gyermekkoromban azért akartam sok hibát elkövetni és nem teljesíteni a karmám, hogy még nagyon sokszor visszajöhessek ide, annyira szeretek itt lenni!
És mégis… az ember nem odázhatja el a bevállalt feladatát…
Ám mostanában, életem harmadik szakaszában, amikor írásaimon keresztül szólhatok az emberekhez és néha még egy-egy előadásra is felkérnek, igyekszem komolyan beszélni, mégsem bújhatok ki a bőrömből… Úgy beszélek, hogy lábam sem éri a földet, de szó szerint nem érzem a talajt magam alatt. Emelkedetten adom elő a mondandómat. Jobb lenne persze nyugodtan, lassan, tagoltan, mint egy igazi előadó…
Ilyenkor javasolják a meditációt…
Nos, igen… a meditáció… már megint a meditáció!
A meditáció valójában koncentrációt jelent. Az az igazi számomra, amikor egy nyüzsgő nagyvárosban fejem fölött lótuszülésben szemlélem a csodálatos élet minden megnyilvánulását, de úgy, mintha én csak a néző lennék a színházban. Ez a meditáció.
Hagyományos módon nem tudok meditálni, de időm sincs hozzá…
Hogy mégis mi köze az írásnak a meditációhoz?
Említettem a médium szót… aztán ráleltem egy idézetre: 
„Az írás a meditáció egyik formája”
Hát persze! Hiszen amit ihletnek nevezünk, az maga a hang, ami üzen, hogy mit írjunk! Az íráson keresztül lettem felkészítve a küldetésemre. Az írásokban olvashatják azt, amit nekem üzentek, akiknek éppen arra van szükségük! Írás közben bűvös felhőben élek, finom illatot érzek, boldog vagyok! Amikor készen van egy-egy mű, elégedetten hátradőlök.  Ha másnap visszaolvasom, akkor még mindig benne élek. Ha azonban két hónap múlva előveszem, számomra is találhatóak benne új dolgok, és még magam is elcsodálkozom, hogy ezt valóban én írtam?
– Áh! Dehogy… csak a kezem adtam hozzá!
Örülök! S ha jól belegondolok, akkor szinte mindig meditálok, hiszen öt éve egyfolytában írok…
„Az írás a meditáció egyik formája”
Így MEDITÁLOK!


Brátán Erzsébet


Oszdd meg:

Megjegyzés küldése

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes