Erdélyben az Árpádok bejövetele előtti magyar műveltség emlékei ma is megtalálhatók. Ennek élő jelenléte Babba Mária tisztelete. Ez tulajdonképpen az ősidőkbe visszanyúló Boldogasszony tiszteletet jelenti. Egyetlen nép sincs, aki annyiféle módon nevezné Szűz Máriát, Jézus anyját. A leggyakoribb elnevezés a már említetteken kívül: Nagyboldogasszony, Magyarok Nagyasszonya, Nagyasszony, Kisasszony, Szűzanya, Mindnyájunk Édesanyja, Boldogságos Szűz, Madonna, és még a liturgia részeként számos a tiszteletet kifejező elnevezés. Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói Szűz Máriának: „Napba öltözött Boldogasszony”
Ősi hitvilágunk emléke a Boldogasszony tisztelet, és ennek legerősebb bizonyítéka a ma is élő Babba Mária kultusz.
Erdélyben a magyar múltat és a magyar múlt emlékeit az egyházak őrzik. Már annak idején Szent István királyunk is – nem véletlenül – Nagyboldogasszony oltalma alá helyezte az országot.
Térjünk azonban vissza Csíkba. Ott él ma is Babba Mária tisztelete, s ebben jelentős részt kérnek az odalátogatók is. Elsősorban a csángóföldről érkezők. Ők képezik – mármint a csángók – a magyarság legősibb népcsoportját. Pünkösdkor századok óta Csíksomlyóra zarándokolnak, hogy tiszteletüket fejezzék ki Máriának, de ezenkívül azért is, hogy megvárva a napkeltét megtiszteljék a Napba Öltözött Asszonyt, kinek szobra ott áll a kegytemplomban – egyetlen darab hársfából faragták az ezerötszázas évek elején. Mária a holdsarlón áll és fején tizenkét csillagból álló koszorú van. Az Eu zászlójában is ez a 12 csillag található. Nem véletlen, hanem tudatos hagyománytisztelet vezette az Európai tanácsot, mikor 1955-ben elfogadta a zászlót minden politikai háttér nélkül (!), mivel az Európai kultúrában ez a teljesség és tökéletesség szimbóluma: „És láttaték nagy jel az égben: egy asszony, ki a Napba vala felöltözve, és lábai alatt vala a Hold, és az Ő fejében tizenkét csillagból korona" (Jelenések Könyve).
A szó – Babba – eredete a múlt messzi homályába vész. Eleink keletről hozták magukkal. Lukács páter csángó és székely falvakban tett látogatásai alapján megállapította, hogy valami szépet jelent. „…mit jelent a Babba Mária.
– Azt jelenti, hogy Szép Szűz Mária. Mert a babba azt jelenti, hogy szép.”
Menjünk azonban messzebb: a sumér mitológiában a teremtő neve „Babbar” – fényesen ragyogó –, ennek női megnyilvánulása Baba, az Égig Érő Nagyboldogasszony, s ennek kettőzött kicsi mása (leánya?) Babba, azaz a magyarok Boldogasszonya (Kisboldogasszony!) Ezt a nevet a Boldogasszony kultusszal együtt őseink keletről hozták magukkal.
A Mária-kultusz az egész magyar kultúrkörben megtalálható. Gyergyószentmiklóson az örmény (katolikus) templom oltárképén a holdból előlépő Babba látható a tizenkét csillagos koronával. Ott van a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszten, a Boldogasszony-löszháton elterülő Dunakeszin, a nagyváradi Barátok Plébániatemplomában, Szászsebesen, Máriaradnán, Győrben a Székesegyház előterében, Mezőkövesden a Szent László templomban, a Lehel téri templom (Budapest) egyik mozaikképén, a sátoraljaújhelyi Pálos piarista templomban, és sok más helyen ahol Árpádkori templomok (főként pálos templomok), vagy azok épen maradt beépített részei láthatók. De ott van Kisasszonyfa község címerében is. Erről így ír az ismertető dokumentum: „Álló, háromszögű pajzs zöld mezejében lebegőn, arannyal a "Napbaöltözött Immaculata" alakja: a szembe fordult, imádkozó Szűz Mária földgolyón áll, lába alatt holdsarlóval. A földgolyóra kígyó tekeredik. Mária koronás fejét tizenkét csillagból álló glória övezi. Alakja mögül a Nap sugarai ágaznak.”
Ennyi előzetes után most elmondom saját élményemet Babba Máriával.
Íme:
Nem volt semmilyen ünnep, mikor felmentünk Csíksomlyóra. Máriához mentünk, Baba Máriához, a Szent Szűzhöz, hogy közbenjárását kérjük. Gondoltam csak mi leszünk ott a kegytemplomban, a távolról érkezett „zarándokok”. Meglepődtem azonban látva a sok látogatót, a sok fiatalt. Előttem két tizenéves leányka állt a bejegyző füzet előtt, ahova a látogatók beírogatják gondolataikat, kérésüket, megjegyzéseiket. Sugdosódva tárgyalták egymás között, mit írjanak. Elég sokáig foglalatoskodtak a füzet előtt, de én türelmesen vártam soromra. Néztem aztán, vajon mit is írhattak? A társaik névsorát, akikkel együtt jöttek? Valamilyen gondjuk, bajuk miatt kérnek égi közbenjárást? Illetlen dolog a kíváncsiság, de amikor rám került a sor, biza belekukucskáltam a leánykák írásába. Nem volt abban semmi különös, csak olyan egyszerű dolgok, amik az ilyen gyerekeket foglalkoztatják. Elmondták a Szűzanyának, hogy kik ők, s kik a szüleik, mivel foglalkoznak, mit tanulnak az iskolában, s hogy halad a tanulás. Akárha egy barátnőjüknek írtak volna levelet. Azzal fejezik be, hogy „most elmegyünk, de visszajövünk Hozzád. Szeretünk, Mária!” és a két aláírás.
Ők nem ünnepelni jöttek, nem a szenzáció, a divat, vagy a látványosság vonzotta őket, hanem úgy jöttek Baba Máriához, mint haza. S még visszajönnek…
Végtelen sorban jöttek idősek, fiatalok, gyerekek, hogy megérinthessék a csodatevő csíksomlyói Szűzanya szobrát. S mi is. Majd meghatódva indultunk fel a Kálvárián, egészen a nyeregig. Ott megpihentünk, hallgattuk a csendet. Én pedig fényképeztem a tájat, a keresztet. Gyűjtöttem az emlékeket. Legyen később vigasztalónk, ha a bánat elborít.
Sütött a nap, alig néhány felhő úszott habos-fehéren az égen. A nagy kereszt szép kontrasztot adott, s jó fotónak ígérkezett a látvány. Készítettem is néhányat alapos előkészületek után. Később, amikor visszanéztem a felvételeket, megdöbbenve láttam, hogy valamilyen fény vetült a kereszt csúcsára, ami úgy nézett ki, mintha lángolna. Néztem a keresztet szabad szemmel, de semmit sem láttam. Körbejártam, nézegettem, próbáltam a fényképezőgép lencséjén, s kijelzőjén is nézni, de semmi hasonlót nem láttam.
Visszatérve a szálláshelyünkre megmutattam a panzió tulajdonosának, Ambrus Gizellának, meg az ott időző embereknek is. De ők sem tudtak magyarázatul szolgálni.
Másnap a fényképésznél Kováts úrnál kinagyítottuk a képet, s akkor derült fény a jelenségre. A lencse színszűrő, illetve védő rétege vetített színes foltot a kereszt csúcsára.
De éppen akkor? És éppen oda?
Dr. Bige Szabolcs Csaba
Források
Daczó Árpád: A gyimesi Babba Mária
Jámbor J.: Az ősi Boldogasszony tisztelet
Bálint S: Sacra Hung,
P. Márk József: Csíksomlyói búcsú
Magyar nemzeti és történelmi jelképek
Megjegyzés küldése