Distinguer
pour uniry
Három
tudással delelsz. Zenit, ahonnan
elérhetők
eged határai, hogy majd
visszatérj
szárnyasulni. Akkor birtokként
egyszersmind
mindenek birtokosa leszel.
Az eggyel
együtt újrateremtődsz, betölt
a
sugárzás, hogy kifelé is termőre
fordulj.
Megtaláltad a követ magadban,
az vagy,
aki; beavatkozásra készen.
Dolgaid
után nézel, hiszen nem vagy még
szabad.
Egyet keresel, mely mindenkié,
mégis a
te egyedüli számod. Mondd ki
a hármat,
de maradj egy, hogy egyesülhess.
Szimultán(ok)
I. Ott
pulzál
Párhuzamos síkok, helyszínek.
Történések egy időben:
lényegük szerint fölötted zajlók,
és intimitástól megemeltek.
Cseppek egyediségében az óceán
megtapasztalt, univerzális élménye,
és megfordítva, a Tejút távolából
készült sorozatfelvételek
járdarepedésnyi mikrovilágról —
az agy merevlemezére exponálva.
Összeérő pólusok szikra-
kisüléseitől élesre állított érzékek.
Megérint. Mellbe vág. Betölt.
Szimultán jelenléteidben ott pulzál
egy képtelen ígéret teljesülésének
zavarba ejtő esélye.
Párhuzamos síkok, helyszínek.
Történések egy időben:
lényegük szerint fölötted zajlók,
és intimitástól megemeltek.
Cseppek egyediségében az óceán
megtapasztalt, univerzális élménye,
és megfordítva, a Tejút távolából
készült sorozatfelvételek
járdarepedésnyi mikrovilágról —
az agy merevlemezére exponálva.
Összeérő pólusok szikra-
kisüléseitől élesre állított érzékek.
Megérint. Mellbe vág. Betölt.
Szimultán jelenléteidben ott pulzál
egy képtelen ígéret teljesülésének
zavarba ejtő esélye.
II.
Nincs mit kezdened
Mit kezdhetnél a dezsavükkel?
Nem ezt, nem így, és még csak
nem is te. Legfeljebb hasonlót,
ha egyáltalán. Áttetszővé fakulva is
rendre visszacsatol saját jelenébe
Mit kezdhetnél a dezsavükkel?
Nem ezt, nem így, és még csak
nem is te. Legfeljebb hasonlót,
ha egyáltalán. Áttetszővé fakulva is
rendre visszacsatol saját jelenébe
a
tiédből. Ám átjárás csak a múltba,
soha abba az immár idegen jelenbe.
Ha olykor cseppfolyósan mégis
föltolul, értelmezhetőség híján csak
rendszert terhelő üresjárati folyamat.
Élhetsz ugyan visszafelé is, persze,
de mindig csak, mint a mostani
éned. Íme, a szimultán korlátai.
Nincs mit kezdened velük.
soha abba az immár idegen jelenbe.
Ha olykor cseppfolyósan mégis
föltolul, értelmezhetőség híján csak
rendszert terhelő üresjárati folyamat.
Élhetsz ugyan visszafelé is, persze,
de mindig csak, mint a mostani
éned. Íme, a szimultán korlátai.
Nincs mit kezdened velük.
III.
Így képzelem
Ott majd föltárulsz mindeneknek.
Átlátható lesz összes áramköröd,
és közöttük minden létrejött
vagy csak lehetséges kapcsolat.
Egyszerre leszel, aki valaha is voltál
és még itt lehettél volna. Egyetlen
személy tudatává rendeződik össze
– közvetlenül lehívható formában –
minden letöltött információ,
és jelenléted kitölti az összes bejárt
helyszínt. Idő és tér korlátai nélkül
szabadságod csaknem teljessé tágul.
Tenmagad maradsz az egyetlen határ,
amit átlépned nem adatik meg,
mert már csak önnön teljességed lehetsz.
(Igazság ha tétetik, én így képzelem.)
Ott majd föltárulsz mindeneknek.
Átlátható lesz összes áramköröd,
és közöttük minden létrejött
vagy csak lehetséges kapcsolat.
Egyszerre leszel, aki valaha is voltál
és még itt lehettél volna. Egyetlen
személy tudatává rendeződik össze
– közvetlenül lehívható formában –
minden letöltött információ,
és jelenléted kitölti az összes bejárt
helyszínt. Idő és tér korlátai nélkül
szabadságod csaknem teljessé tágul.
Tenmagad maradsz az egyetlen határ,
amit átlépned nem adatik meg,
mert már csak önnön teljességed lehetsz.
(Igazság ha tétetik, én így képzelem.)
Nem
kell akarnod
Inkognitóban
jársz. Szembefordított
tükrök
között lépkedsz, míg káprázattá
sokszorozódsz.
Mikrouniverzumok
tömegébe
veszel, bár építeni
szeretnéd
a magadét. Szilánkjaid
összeszedni
az egyetlen esélybe
kapaszkodsz.
Oldasz és oldódsz, hogy
végül
lényegeddé kristályosodhass.
Tükröd
egyetlen lesz, és benne az ő
képére sugárzol. A szabályokat
kiiktatod;
jellemeddé lesz minden,
amit
megéltél. Nem is kell akarnod:
elég ha
engeded, és magad fölé
emel
megzabolázott hatalmad. Nincs
káprázat
— a lét ragyog. Középpontba
vonz egy
forgó, centripetális erő.
„Minden
mű történik valahol”*
A tiéd
is. És nem kell szégyellned
azt
sem, ha a történés csak benned.
Belső
utakon így léphetsz tovább.
Ha
szerencsés vagy, tetejébe még
abban is
visszhangot kelt, ki pecsétjét
feltörve
elolvassa palackpostád.
S ha
mindezen túl ő is felfigyel
rá (mikor
még nem is küldted el),
te éled
át, de más teszi a csodát.
* Hamvas Béla: A láthatatlan történet
Külön köszönet Szinay Balázsnak,
amiért „A megalázott mesterek nyomában" című esszéjével ráirányította figyelmemet a cím- adó gondolatra.
Megjegyzés küldése