Szinay Balázs - Mindenkinek az a vers, amit tud illetve tudné kíván a versről!

Mindenkinek az a vers, amit tud, illetve tudni kíván a versről!

De lássuk, mit állít a versről a verstan:

„...szabályos, szótagszinten rendezett szövegritmusú költeményeket nevezhetjük csak versnek, s a hozzávetőlegesen tagolt szövegek nem versek, hanem dalszövegek…” – Írja a Szepesi Erika-Szerdahelyi István féle Verstan.

Szinay Balázs - Boldog-boldogtalan irodalom II. (Röpirat az olvasóhoz)

„szelektálsz az írásokból olvasó

van mit jónak, mást gonosznak teszel

de kigyűjtheted-e a lélekből a legfontosabbat

mert különben nem költőt választasz, csak terjedelmet…”

Szinay Balázs - Boldog-boldogtalan irodalom I. (Röpirat a szerzőkhöz)

Személyesítsük meg egy kicsit az irodalmat! Bújjunk a bőrébe! Vajon milyen véleménye lehet neki mindarról, amit ráaggatnak, aminek őt nevezik, amilyen jelzőkkel illetik? Kikről, illetve miről és kiknek szól az irodalom? Nem igazán van olyan gondolat vagy ideológia, amit még ne fedeztek volna fel vagy ne tettek volna közzé korábban, az újonnan megjelent művek inkább csak újszerűek. Hogy miben rejlik újszerűségük és az általuk kiváltott hatás? A szerző szubjektivitásában. A különféle történelmi korokban felszínre kerülő gondolatok tulajdonképpen csupán a korábbiakat idézték, éppen csak az újabb szerző szubjektív szűrőjén keresztül. A gondolatot tehát a szerző egyénisége, sajátos látás- és közlésmódja varázsolta értékessé és nem magának a gondolatnak az újszerűsége.

Szinay Balázs - Parampara - A tanítványi láncolat filozófiája

– Szóval…, mi a lélek?

– Az, hogy vagyunk. Amikor szeretünk valakit, azt szeretjük, hogy van.

– Miről szól a szeretet?

– Arról, hogy szeretjük a másik lelkét.

– Milyen a másik lelke?

– Ragyogó.

– Mi a ragyogás?

Szinay Balázs - A szeretet minőségéről

Végül is hányfajta szeretet van? Csupán egyetlen, mely megjelenésének sokszínűségét tekintve különböző, vagy többfajta és az emberiség azért képtelen a boldogságra, mert a többfajta szeretetből akar egyetlen fajtát csinálni, ami mindenkire érvényes?! Vagy netán a szeretetnek nincs is valódi köze a boldogsághoz?! Nyilvánvalóan nem lehet két vagy több embert ugyanazzal a szeretettel és szeretési móddal szeretni. Mi sem vagyunk rá képesek és nekik is másra van szükségük. De vajon mitől függ szeretetünk mélysége?

Szinay Balázs - Azokról, akik nélkül nem tudunk élni

s

Nincsenek olyanok, akik nélkül nem tudunk élni, csak olyanok vannak, akik nélkül nem érdemes. Valaki onnantól válik fontossá számunkra, hogy tudomást szerzünk létéről. Azonban azt megelőzően is éltünk nélküle valahogy, így tehát utána is képesek vagyunk erre. Ezzel viszont még nem zártuk ki a kérdéskör minden kimeneteli lehetőségét, ugyanis vannak olyanok, akikkel valamilyen megfoghatatlan dolog következményeként olyan lelki kapcsolatban vagyunk, hogy nem vagyunk képesek tőlük elszakadni.

Szinay Balázs - A lelkiismeret keltésről

A lelkiismeretkeltés gyakran alkalmazott eszköz emberi kapcsolatainkban. Általában arra használjuk, hogy elérjünk általa valamit. Ez lehet egy hatalmi helyzet kivívása is, a másik feletti uralom megszerzése, ugyanakkor lehet valamilyen tanítási jellegű célzata, oly módon, hogy általa megpróbálunk valamit megértetni a másikkal. A lelkiismeretkeltésnek van aktív és passzív formája. Az aktív formában az egyik fél nyíltan büntetni próbálja valamivel a másikat, hogy az jobb belátásra térjen. A büntetés lehet, verbális, fizikai, tárgyi, stb…

Szinay Balázs - Arról, hogy ki okozza a csaldódásainkat...

Hitünket és a különféle helyzetekhez való viszonyulásunkat valójában mi választjuk meg. Csalódásaink során végső soron nem hagyatkozhatunk a környezetünk hatásira, hiszen nem a környezetünk határozza meg, hogy hogyan viszonyuljunk dolgokhoz. A minket körülvevő emberek a sokszor csupán a maguk szempontjait figyelembe véve cselekszenek és előfordul, hogy a legkevésbé sem szándékoznak megbántani minket.