a lelke kútján szegény összerezzen,
megfakul a tükör és a hideg parkett,
árnyéka érik a csendnek minden teremben.
Ezt a csendet érzi majd ledér, puha talpad,
érzed mély lüktetését harisnyádon át,
s benned éled – figyeld majd - az ablak,
szemében ott ragyogsz, mint saját galériád.