Útnyomok
Nem kellett volna észrevennem.
Át kellett volna néznem fölöttük.
Hidegen kellett volna hagyjanak.
Nem kellett volna fölöslegesen
nyugtalanítanom magam.
De észrevettem,
mert észre akartam venni.
Nem nézhettem át fölöttük,
mert látni akartam.
Nem hagyhattak hidegen,
mert nem akartam
hidegen maradni.
Fölöslegesen is nyugtalanítottak,
mert akartam, hogy nyugtalanítsanak.
Útvonal
Talán nem is visz soha sehová
s édeni megérkezést sem kínál.
Csak hajladozik mindig előtted
karcsún, mint egy tóparti nádszál.
Legjobb, ha csak útnak nevezed,
kaptatók s lejtők hullámának,
de talán még egyszerűbben
csak konok elhatározásnak,
hisz meglehet éppen elhatározásod
lesz a legnagyobb bizonyosság,
mely tudatára ébreszt,
végre saját nyomodban jársz.
Úgy indulj
Úgy indulj,
mintha valahol
nagy szükség volna rád,
mintha már
halaszthatatlan volna
az indulás.
De ha nem várnának,
akkor se tétovázz,
mintha nem is volna
másmilyen választás.
Bár számíthatsz számtalan
váratlan veszélyre,
úgy indulj,
mintha indulhatnál
véges elől
a végtelenbe.
Szemben az úttal
Szeretsz,
hogy fejed ne csak
saját válladon nyugodjon.
Szeretlek,
hogy fejem ne csak
saját vállamon nyugodjon.
Szeretjük egymást,
de tisztában vagyunk azzal,
hogy egyszerre
a másik vállán
csak egyikünk feje
nyugodhat.
Megjegyzés küldése