Régi hiányossága a hazai zene-, irodalom- és társadalomtörténetnek egy olyan összefoglaló, népszerű stílusban megírt, de tudományos igényeket is kielégítő könyv, amely a magyar dalszövegírás történetét tekintené át. Ezt a hiányt szeretné pótolni Véghelyi Balázs, aki irodalmárként és zenészként egyaránt bemutatkozott már a nyilvánosság előtt, ezen a terepen – mint mondja – mégis „sarkvidéki kutatóként” lépked, noha tömegek életét meghatározó és életérzését kifejező műfajról ír.
A gondolat, hogy ezt a művet megalkossa, 2010 nyarán jutott eszébe, azóta minden szabadidejét könyvtárazással és zenehallgatással tölti. A hatalmas anyagból így is csak fejezeteket lehet megírni, egy-egy szerző, stílus és előadó termésének, repertoárjának legjavát. Azt is csak hitelesen, vagyis szakmailag felkészülten és elfogulatlanul. És – a szerző koncepciója szerint – viszonylatokban gondolkodva: zene és szöveg, szerző és előadó, előadó és közönség, mű és társadalom, magyar és nemzetközi viszonylatában.
A készülő könyv bevezetőjében Véghelyi Balázs a dalszöveg mibenlétének tisztázásával foglalkozik, majd a népdaloktól kiindulva a magyar nótán, a sanzonokon, a beaten, a rockon és a rapen át az alternatív zenéig sorra veszi mindazt, amit a magyar zenéből és a magyar dalszövegírás történetéből megőrzésre érdemesnek tart, érintve a színházi, a film- és a gyermekzene területét is. Mindehhez az egyes területek szakértőinek segítségét is igénybe vette.
Mivel az író szerint a dalszövegekben összesűrűsödik a mindenkori társadalom esszenciája, szó esik mindarról, ami a témához kapcsolódóan a társadalomtörténet szempontjából is figyelemreméltó: a pesti kabarétól a táncdalfesztiválokon, a hippik vagy a rockerek világszemléletén át a fogyasztói társadalom zenekultúrájáig.
„Egy korszak társadalmi viszonyait, a mindenkori fiatalok gondolat- és ízlésvilágát híven tükrözik az adott kor népszerű dalai. A dalszöveg a huszadik század olyan művészeti és önkifejezési formája, amely a történelem följegyzetlen hétköznapjairól tudósít minket” – véli a szerző, hozzátéve Babits Mihály szavait: „Mindenik embernek a lelkében dal van.”
A munka már „majdnem nyomdakész”, de Véghelyi Balázs a történet vázának felépítése után magukat az érintetteket: a szerzőket és az előadókat is meg szeretné szólítani. Ezután – reményei szerint – a könyv még az idén megjelenhet.
Megjegyzés küldése