ÚJ TARTALMAK

Márffyné Horváth Henrietta - Munkaerő meghallgatás


Egy valaha jobb napokat látott szálloda, kissé leamortizált klubszobájában (melyet a tulaj nagyvonalúan ülésteremnek titulált), egy avítt öltönyben feszengő, kényszeredetten mosolygó úr, munkaerő meghallgatást tartott. A három mindenre elszánt jelölt, oly lelkesen itta minden szavát, mintha az életük függött volna tőle.

Márffyné Horváth Henrietta - A hazugság ára


Tudod, amikor azt mondtad, ki tudja hányadszor, hogy megmondod az igazat, én már nem tudtam hinni neked. Annyiszor megjártam már az iszonyat, fájdalom, és a magány mérhetetlen mély bugyrait, hogy hitegető szavaidra érzéketlenné váltam. Nem láttam a szemeidben a régi elszántság piciny csíráját sem, csak egyfajta hideg szikrát, mely megkeményítette arcod fáradt vonásait. Határozottságod egyszerre átcsapott valamiféle rettegésszerű érzelembe, ami számodra ismeretlen fogalom volt addig.

Lengyel János versei - Hal; Merengő indulat; Fekhely; A sors bölcsője

Hal

                        BKK-nak

Léptem gyönge szerfölött
Úszok némi föld között
Habozva.

Elvettek a pult mögött,
Távolvizet így ölök
Lavórba.

Zoltay Lívia - Apa szemével látni a tengert


A tengerhez akarok menni. Ennyit tudok, ebben az egy dologban biztos vagyok, másban nem, amióta apa meghalt. Nagyon idős volt már, majdnem kilencven éves. Számíthattam volna rá, hogy előbb-utóbb elmegy, de erre nem lehet felkészülni.
Szeretnénk hinni, hogy ha a szüleink egyszer meghalnak, legalább ágyban, párnák közt, és a lehető legkevesebb fájdalommal, szenvedéssel hagynak itt minket. Apával nem így történt. Az az alattomos betegség vitte el, amiről azt gondoltam, már nem fenyegetheti, hiszen egyszerűen túl idős hozzá.

Zoltay Lívia - A potyázó


Sándor az a típusú ember volt, aki szerette magát mindenhova meghívatni. Vendégségbe, nyaralásra rendszeresen „beutaltatta” magát valamelyik barátjával, mert mindig akadt valaki, akinek megesett rajta a szíve, vagy egyszerűen csak nem tudott mit kezdeni az erőszakosságával. Mert Sándor nem volt elesett, csupán nagyon jó színész, aki azt hitetett el a környezetével, amit csak akart.

A Veranda vendége ezúttal Korányi Mátyás, a DOKK.HU főszerkesztője volt



2011. március 28-án a Veranda Művészeti Egyesület ismét irodalmi estet tartott az Erzsébetvárosi Közösségi Házban. Az est meghívott vendége Korányi Mátyás, a DOKK.HU irodalmi portál főszerkesztője volt. Korányi Mátyással az est első blokkjában Standovár Ágota (A Veranda Művészeti Egyesület titkára, a DOKK.HU szerkesztője) beszélgetett a költő pályájáról, a DOKK.HU múltjáról, jelenéről és az oldallal kapcsolatos jövőbeli tervekről, illetve az irodalmi élet aktuális helyzetéről.

Lengyel János - Zöldre vetett papírosok


Egyszer már az író türelme is elfogy, az utolsó falat kenyérrel dőlnek le a falak, amik az elmét a nyugalom elfogyó szigetén tartják. Tarthatatlan állapot, miközben az őrülettel szennyezett izgatottság óceáni türelemmel falja fel testét minden mohó hullámmal.

Lengyel János - A költő és az álköltő


Kétségtelen, hogy a Föld egyik legfurcsább állatfaja a költő, latin nevén rigmus poeticus. Világszerte igen elterjedt. Helytől, kortól, társadalmi helyzettől függetlenül bárhol felbukkanhatnak. Tulajdonképpen belakják az egész bolygót. Az övék a világ! (Az enyém a világ! – elfogultabb változat.) Legalábbis ők ezt hiszik. Néhányuk még ennél is jobban. A költő roppant és fenemód önérzetes. Sokszor nincs is mása. Hogy is nézne ki egy másik lény, aki ő? Ettől függetlenül nem ritka az egymás majmolása. A költőre jellemző viselkedési forma hosszú generációk során alakult ki. A költővel csínján kell bánni! Egy szempillantás alatt veszélyessé válik. Nem ajánlatos ingerelni, még a fogságban lévő egyedeket sem.

Zoltay Lívia - Válogatás kortárs magyar novellákból


Szeretem a kortárs irodalmat. Örömmel vettem kézbe a Magyar Napló Kiadó által tavaly megjelentetett, „Az év novellái” című válogatást.

Tizennyolc novella található a kötetben, tizennyolc kortárs magyar író tollából. A kötet végén, a tartalomjegyzék előtt szerepel egy néhány oldalas összefoglaló a szerzők rövid életrajzával, ami nagyban megkönnyíti a tájékozódást azok számára, akik – mint ahogyan én magam is – eddig nem ismerték mindegyiküket. Ez roppant jó megoldás, annál is inkább, mivel olvastam már olyan válogatást, amelyben nem volt semmiféle ismertető az írókról. Persze utána lehet nézni mindennek az interneten, de azért az mégsem ugyanaz. Tetszett az is, hogy a hátsó borítóra fényképek kerültek a szerzőkről.

Comitatus folyóirat I. évf. 1. szám


Első évfolyam, első szám - 2011.03.19.

Olvass bele (teljes képernyős, lapozós változathoz kattints a képre)!


Vagy töltsd le!



Kapolyi György - A Bohóc


A függöny rejtekében állva, az áporodott nehéz drapériák bűzében, minden idegszálammal a porondra koncentrálva várok. Várom a tapsvihart kettévágó dobpergést, az azt követő nagydob puffogó- mély dobbanásait, bumm, bumm, bumm- belerázkódik az agyam, vacogni kezd bennem a lélek.
Még ennyi itt töltött év után is pattanásig feszülnek ilyenkor az idegeim. Végigkúszik egész testemen a félelem jeges szorítása, mozgatni kezdem elmerevedő végtagjaimat, és beszélek félhangosan, hogy te vén marha, ezerszer fordult már elő ez a pillanat veled, és minden alkalommal csinálod a hisztit.
Egyszer megviccel majd ezért a sors, mikor berohansz a porondra, porfelhőt rúgva a fűrészporba, össze fognak akadni bazi nagy cipőid, és máris a szemétben hasalsz. Szemed- szád tele a faporral, és előtted a lovasok léptek fel, te meg pofával bele abba a rohadt porba, könnyen az állatok szemetébe.
Na most!...

Kapolyi György - A fekete özvegy


Ezt a nevet ragasztották rám, mert mindenki azt hiszi, hogy mindenkire rá kell aggatni egy jelzőt.
Hogy ez mire jó, és mit akarnak vele elérni, ezt nem tudom.

De ha már így történt, nevezhettek volna- mondjuk marcipános bűbájnak, vagy soklábú kecsesnek, de nem.

„Fekete özvegy” lettem, ami önmagában rossz érzeteket generál a többi élőlényben, óvatosságra, bizalmatlanságra int, de miért?

Műelemző pályázat - pályázati összefoglaló és eredményhirdetés

A műelemző pályázat keretében a pályázóknak Radnóti Miklós Töredék című versét kellett elemezniük. Mindenkitől elsősorban tartalmi elemzést és reflexiót vártunk. A konkrét feladat szerint a pályázóknak a mű alapján maximum 1 A/4-s oldal terjedelemben, esszészerűen le kellett írniuk, hogy milyen érzéseket, gondolatokat vált ki belőlük ez a vers, és, hogy a mű üzenete miért lehet aktuális ma is, hogyan tudjuk azt a jelenre vetíteni?
A beérkezett pályaművekre kluboldalunk tagjai, látogatói egyaránt szavazhattak.
A szavazás alapján egyértelmű eredmény született.
Az eredményből kiindulva úgy gondolom, hogy nem pusztán azok értek el helyezést, akik netán ismerőseik révén sok szavazót gyűjtöttek be maguknak! Véleményem szerint az első három helyezett listája megegyezik azoknak a pályaműveknek a listájával, melyek ténylegesen a kiadott pályázati feladatról szóltak, vagyis főként saját gondolatokat tartalmaztak, és a jelenre vetítették a mű mondanivalóját, bebizonyítva azt, hogy a feladat egyáltalán nem volt kivitelezhetetlen. Nem beszélve arról, hogy többen nagyon érdekes és megfontolásra érdemes gondolatokat vetettek fel!
Mivel a pályázat lezárult, az egyes pályaműveknél meg lett nyitva a hozzászólás lehetősége is. Úgy gondolom, hogy több helyen mindenképpen érdemes a pályaművekkel kapcsolatos gondolatokról beszélni, mert sok érdekes dolog született!

Boér Péter Pál a Mária Rádióban 2. rész



Boér Péter Pál a Mária Rádióban 1. rész



Szakál Magdolna versei - még úgy fogod; – két barát –; naponta felpofozva; magamra ítélve

még úgy fogod

hogy senki se látja
maga sem érezheti:
csonthéja vagy
mint mag nőhet fel benned

Gősi Vali - Üj mellém, megint


Megosztani az élményt nagyszerű dolog, legalább olyan szép, nemes és különleges, mint megélni...– írtam a napokban valakinek egy irodalmi élményem kapcsán. Csak hát nem olyan egyszerű dolog ez.
A gondolat tovább folytatódott bennem, kérdések sora állt elém, immár sokadszor: miért is e vágy az emberben – megosztani az élményt – legyen bár egészen hétköznapi közlésvágy, vagy akár érett művészeti, irodalmi stb. alkotás, ami alapul szolgál?
A minőség, az élmény talán valamennyiünknek más-más értéket jelenthet, még akkor is, ha ugyanazzal az élménnyel találkozunk.

Mester Györgyi - Csörgősipka


Kulcsával kinyitotta az ajtót, belépett az előszobába, majd, mintegy képletesen, a kalaptartóra dobta a csörgősipkát.
Hát igen. Három héttel ez előttig fogalma sem volt arról, hogy köznevetség tárgya, bolondnak nézik, ha láthatatlanul is, de csörgősipkát visel a fején.
Azon az ominózus napon, teljesen véletlenül történt, hogy a hatalmas munkaterem másik végén, távol az ő íróasztalától, megcsörrent a kollégája telefonja, és ő automatikusan felvette. Bele sem szólhatott még, amikor egy ismerős hang a következőket búgta a fülébe:
– Szia, te drága! Mégis tudunk ma találkozni. A „tudod ki”, túlórázik, este nyolcig szabad vagyok. Fél ötkor találkozhatunk a szokott helyen. Csókollak!

Mester Györgyi - A tenger


A halászlegény hevenyészve összetákolt kalyibában éldegélt a településtől távol, a tenger egyik elhagyott partszakaszán. Már nem volt olyan fiatal, hogy a családja tartsa el, de olyan idős sem volt még, hogy ő maga alapítson családot, na meg az anyagi tehetsége se volt meg hozzá. Utóbbit nehéz is lett volna tagadni, hiszen végtelenül szegény volt, csak tengődött egyik napról a másikra.

Szinay Balázs - Illig-Weissgerber: Magyarok a kitalált középkorban


A Magyarok a kitalált középkorban című kötetben Heribert Illig és Klaus Weissgerber az un. kitalált középkor – vagy máshogy –, a fantomkorszak elméletét – mely szerint 297 év csupán utólagosan, a történelemi tények meghamisításával lett hozzáírva a kora középkor történetéhez – igyekszik alkalmazni a Kárpát-medence történetének vizsgálata közben. Ehhez a szerzőpáros a legfontosabb forrásokon kívül áttekinti a numizimatikai leletanyagot és az összes lényeges, fellelhető tudományos irodalmat. A vizsgálat tanulsága szerint a fantomkorszak a magyarság történetét sem kerülte el, s az elmélet értelmében a honfoglalás valójában 600 körül zajlott le, a hivatalosan elfogadott 896-s évszámmal szemben. Mivel a számunkra is érdekes, tulajdonképpeni konzekvencia nagyjából ennyi, alább inkább a könyv szerkezetét elemezzük, ám eközben azért kitérünk a tartalom érdekesebb, fontosabb elemeire is.

Korsós Ervin elszavalja három versét - Búcsú, Érted, Hideg falak közé zárom lelkem

Búcsú
Letöltés

Érted
Letöltés

Hideg falak közé zárom lelkem
Letöltés


Gősi Vali versei (Várhelyi Klára, Vida Beáta, Körmöci Eszter előadásában) - Gyönyörű terhünk, Minden MOST van, Talán a gyertyaláng


Gyönyörű terhünk

Minden MOST van

Talán a gyertyaláng
Letöltés

Endrész Ráhel - Az utolsó tanítás


Ez a nap is úgy indult, mint a többi, mégis, Ő korán felkelt, és elment egyedül lefürdeni. Igaz, hogy hetek óta erre gyűjtötte az erejét, most mégis megerőltetőnek találta a felállást, és a pár méteres sétát.
– Nem adhatom fel – gondolta magában, majd erősen megkapaszkodott a fal menti kis korlátba, hogy remegő lábainak esélyt adjon a rájuk nehezedő feladat elbírásához. Az izmok sikoltoztak, mint amikor egy rozsdás sínen végigszalad a kis bánya kocsi, mégis, az akarata elég erős olajnak bizonyosodott ahhoz, hogy eljusson a fürdőszobáig.

Götli Kinga Réka - Spirituális messianizmus és a magunk Cethala


A spirituális messainizmus a jelen korban kijelölhet olyan személyeket (vagy inkább magukat jelölik ki?), akik vállalják, hogy bűneinket kimondva, azoktól megszabadítanak minket. Hiszik, cselekszik. Hiszen „lehozzák az információt”, az csakis helyes lehet, és a jót szolgálja. Aki pedig szabadulni vágyik, szinte feltétel nélkül elfogadással él. Túl nagy lett már a belső feszültség, a bizonytalanság. A feloldozás igénye megjelenik. De kérdem én, hozhat-e más igaz feloldást varázsgömbökből, lehozott információk, ingák, kártyák által, ha nem magunk járjuk végig eme ránk szabott göröngyös utat, annak minden mozzanatával, mely hitünk által, vagy tévelygésünkből adódó belső feszültségünkből, s az igazság kereséséből belőlünk fakad. Vagy oly nagy lett hitetlenségünk, hogy már minden kapaszkodóval élünk, mi elénk sodródik? Elmondják, vétkeztünk, bűnben élünk, elfordulásunk miatt nem látjuk Istenünk. Visszafordulásukhoz más, közbeiktatott személyre és közvetítésére van szükségünk. Ők kimondják, mit tegyünk, mi pedig megcselekedjük.

Götli Kinga Réka - Újjászületés - a jelenkor újjászülető emberéhez


Mindennapi életünk mókuskerékben pörög. Mi hajtjuk, s hisszük meggyőződéssel, hajtatják velünk. Abból kiszállás nem lehetséges.
Nincs kitekintés, nem is mernénk, mert megrettennénk, mivel/kivel találnánk magunkat szembe.
Magunkkal. Önmagunk félelmeivel, korlátaival, hiedelemrendszerével.
A létbizonytalanságunk már-már biztonságos kapaszkodóvá válik. A nincs lesz a van állapota, kívül és belül.

Szinay Balázs - Lebegés


Ma a világra egyfajta módon felülről, vagy kívülről rátekintve az ember felettébb furcsa összképet lát: mintha az emberiség csak lenne, egész pontosan lebegne. Lebegne a semmi fölött és nem egy szakadék fölött, mert a szakadéknak van tere és a benne lévő térnek határai, a semminek viszont nincsen határa. Parttalan és kifejezéstelen. Olyan, mint a köztes lét állapota a halál és az újjászületés között. Talán még meglepőbb, hogy az emberiség lebegése nem statikus, hanem dinamikus, állandó, feszített és viszonylag gyors mozgás. Viszont e mozgás valahogy kívül esik a léten, az igazon, a lényegesen. Ez a csak van állapota. A cselekvő nem cselekvés állapota. Olyan állapot, amiben folyton történik valami, de nem történik semmi lényeges, vagyis olyasmi, ami emberi szempontból fontos volna.

Szilágyi Gergő - Veszélyes szabadság


A kamaszkor egy olyan állapot, amikor a fiatalok úgy érzik, lehullanak a korlátaik, és bármit megtehetnek. De vajon kinek jó ez? Hol van a határvonal, amit nem kellene átlépniük?

Bevallom, amikor a West Balkános tragédia már egy hete volt napirenden az esti híradókban, kicsit kezdtem besokallni. Mélyen megrendített a tragédia, de kissé túlzásnak éreztem, hogy miért kell ezzel ennyit foglalkozni. Aztán egyszerre mindent másképp kezdtem el szemlélni. Hogy miért? Azért mert belegondoltam, hogy ha nekem jelen pillanatban lenne gyerekem, akkor ugyanúgy ő is lehetett volna az egyik áldozat. Hajlamosak vagyunk egy-egy ilyen tragédiára legyinteni, s azt gondolni, a mi gyerekünkkel nem történhet meg ilyesmi, pedig ez koránt sincs így.

Szilágyi Gergő - Hová süllyedünk, emberek?


Jelen van a reggeliző asztalnál, elkísér a munkahelyre, vagy akár beül velünk az iskolapadba, de még a gondolatainkba, tudatunkba is beférkőzik. Igen. A Való Világról beszélek. Ha belegondolunk, bizony beláthatjuk, hogy valóban egész hetünket végigkíséri a milliókat képernyő elé ültető műsor.

M. Fehérvári Judit - Néhány gondolat Richard Wagnerről


„… az ember a dolgok értelmét keresi. Akár a fausti problémában, amely a homunkulusz megteremtését tűzi ki céljául, akár az ember megszemélyesítési kényszerében, amely isteneket és bálványokat teremtett magának: az ember mindig a magához hasonlókat keresi, vagy önnön hasonlóságát vagy a hasonlíthatatlant. Hasonmását keresi, az emberfeletti embert vagy a képzelt alakot.”

(Oscar Schlemmer – In: Schlemmer: A Balhaus színháza, p.12.)

Huszonhét éve foglakoztat ez a zeneszerző… Ennyi idő alatt tanulmányok és különféle más dolgok halmazát írtam Róla… A leghosszabb éppen 74 oldalas… Egyik sincsen az interneten, mert nem akartam, s valóban belső ügyemnek tekintettem, hogy miért is veszem újra és újra elő a műveit, miért hallgatom, olvasom őket… Nyilván, oka van…
Elég régen írogatok mindenfélét ahhoz, hogy mégis betekintést adjak Másoknak is ebbe a különös világba, ami a legjobban az enyém… Mégsem a zenei oldalát mutatnám meg ennek a mániámnak, hanem inkább az emberit…

Győri Tünde - Mi rejlik "Erő" szavunkban?


Mi is az erő?
Milyen ember az erős? Mi a különbség férfi és női erő között?
Mi a közös az erő és az erény szavak között?
Aki erős az erényes is, vagy az erényes inkább már női minőség erejéhez köthető? Valószínűleg igen. A férfi becsületes az asszony (ég és a ház királynője a sumérból levezetve asszan) erényes. Ezek szerint kell lennie valamilyen erkölcsi tartásának is annak, aki erős.
Szavaink összefüggések láncolatait alkotják és a szó mágia, vagyis az erő bölcs alkalmazása.
És még sorolhatnám a kérdések sokaságát, engem ugyanis lenyűgözött az erő miben léte szavaink összetettsége, mélysége.
Egyáltalán tudjuk, hogy mit is beszélünk? Én néha elgondolkodom rajta.

Holcsik Szabolcs - Tetőn



Csilla egy társasház legfelső szintjén lakott. Már vagy két éve elköltözött a szülői házból és inkább egyedül próbált boldogulni, semhogy a szülei gondoskodjanak róla.
23 volt akkor, mikor ideköltözött a Zrinyi utcába.
Reggel nyolckor ébredt, a tetőről lehallatszó kopogások miatt. Valami motoszkált a bádog borítású peremen.

Brátán Erzsébet - Egy írás valóságtartalma


Először is kezdjük ott, hogy minden írással lehet vitatkozni, egyik sem szentírás, nincs kőbe véshető mondandója, mert egyrészről mindegyik visszatükrözi az író elképzelését is az általa érzékelt valóságról, közös illúzióról, múltbeli tapasztalatain keresztül, másrészt a közös tudat, és tapasztalás is folyamatosan változik.

Brátán Erzsébet - Miért nem szeretjük magunkat?


Talán csak néhány éve szembesültem azzal, hogy nem szeretem önmagam, nincs önbizalmam... Persze nem is tudtam, hogy szeretni kellene, hiszen egész életemben ott voltak a példák előttem, amit másokon láttam, másoktól hallottam:
„Ez egy önimádó… öndicséret büdös… öntelt… beképzelt… önhitt… csak önmagát fogadja el, csak önmagát szereti… azt hiszi, csak ő van a világon… túlteng benne az önbizalom… vajon miért hiszi, hogy ő tökéletes? Stb.”

Szabó László Dezső - Gondolatok a népességfogyásról



A legutóbbi felmérések és statisztikai adatok ismeretében láthatjuk, hogy a népességfogyás Magyarországon tragikus mértéket és sebességet ért el. E helyzet és állapot kialakulásának okait vizsgálva egyszerű logikai alapon mindenki számára világos, hogy a népességfogyás folyamata a korábbi évtizedes politikájának baljós eredménye.

Szabó László Dezső - Az alkotmányozásról - röviden



Sokan túlzott merészségnek tarthatják, hogy nagyérdemű jogtudósok mellett én, az egyszerű polgár, a költő, irodalmár is kifejtem ebbéli gondolataimat – röviden, de szükségesnek érzem.
A jelenlegi alkotmány az 1949. évi XX. törvényen alapul többször módosítva és kiegészítve.
Az 1949-es alkotmány – ha nem tudnák – szovjet mintára készült. Az országban idegen megszállók tartózkodtak, az államhatalom teljes egészében a szovjetek kezében volt. Úgy hírlik, akkoriban a szovjet főparancsnok közölte, ha nem szavazza meg a parlament ezt az alkotmányt, akkor katonai erővel az összes fellelhető élelmiszert begyűjtik és elkobozzák. Ha ez igaz – de miért ne lenne az, ismerve az akkori körülményeket – akkor példa lehetett mindenki számára az ukrán holodomor!

Kelet folyóirat - II. évfolyam második szám tartalom

Második évfolyam, második szám - 2011.03.03.
a lapszám letöltéshez...katt ide!



Szinay Balázs - Az ŐS: Magyar


A világtörténet kutatás már eljutott ahhoz a tényálláshoz, hogy a világ összes ma létező kultúrája egyetlen ősnéphez, egyetlen közös őseredethez vezethető vissza, mely nép a világ keletkezésekor birtokába jutott a tökéletes tudásnak, majd feladatául kapta, hogy szétterjessze azt az egész világon. A mi szempontunkból a történelemkutatás ott válik még érdekesebbé, hogy a történészek egy csoportja, a jelenleg már rendelkezésre álló adatok alapján azt is kimutatta, hogy ez az ősnép minden kétséget kizáróan a Magyar, vagy, ha nem is teljes egészében az, a Magyar ennek egy meghatározó eleme. Felesleges itt azon spekulálni, hogy ez puszta kitaláció, több okból is. Az egyik ok az, hogy a világtörténet írásos hagyatéka, valamint az írásbeliség előtti időkből származó, a különféle népek életében máig nyomon követhető hit- és szokásrendszer vizsgálata ezt alátámasztja. A másik ok pedig az, hogy ez az alapvetés nem nevezhető pusztán néhány lelkes és hitbuzgó hazai történelemkutató elméletének, ugyanis külföldi kutatási eredmények is igazolják. Persze, minden tudományos állításnak vannak pártolói és ellenőzi, azt pártoló és ellene érvelő érvelési rendszer is.

Boér Péter Pál - Gyilkos menet



– Kellemes itt a fövenyen henteregni, szeretem a parti sekély vizet, sokkal jobban, mint a nyílt óceánt. – Valami bajod van? Olyan piros és puffadt a hasad is, meghíztál. – Jól jön az még ínségesebb időkben. Emlékszem, hogy kifeküdtünk mind a nagy koplalás idején. A szardíniák is kövérebbek voltak nálunk. – Most jól megy a sorunk, rendezett sorokban áll a táplálék is, elég,ha kinyitjuk a szánkat, menetelnek befelé. – Mondom én, hogy szép az élet itt, a langyos vízben, lustító és kedves. – Tudod mit mesélt a lepényhal rólunk lazacokról? Azt mondta, egyszer csak olyanok leszünk, mint a birkák. – Mi az a birka? – Nem tudom, a lepényhal okosabb nálam.

Boér Péter Pál - Altatózene


Mara, a templom kórusainak szakavatott karnagya, a frivoltól nagyon messze álló, sötét blúzban és hasonló színű szoknyában, szemüvege alól állandóan mosolyogva, leginkább egy nagy csokor bazsarózsára hasonlított. Nagyon komolyan vette teendőjét, akár a kertész a gyümölcsfákat, ő sem hagyta száraz ágakkal boglyasodni a kórusokat, igyekezett mindenkiből termőt csinálni.

Bata Gergő versei: Nihil nisi bene - Vagy jót, vagy semmit; Ex Nihilo Nihil - Semmiből semmi lesz; Szemelvények; Reménysziget

Nihil nisi bene - Vagy jót, vagy semmit

Ismerős képek - Fájdalmas emlékek
Szobám falán - Megtörik a zajt
Pók mászik - Ablakom alatt.

Szinay Balázs - Írás, Olvasó nélkül


Ez az Írás most nem törődik az Olvasóval! Magának szól, magáról. Nem kíván érdekes, izgalmas, megnyerő és általában véve bármi olyan lenni, ami csak azért az, ami, hogy a szimpátiát kivívja. Így önfeledten szórakoztatni sem kíván. Az Írás már eleget szolgálta az Olvasót, kicsit bele is unt. Ha az Olvasó mégis erre téved, tegye azt őszintén és saját felelősségére, hálát érte pedig ne várjon!

 
Copyright © 2014 Comitatus folyóirat. Designed by OddThemes